Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


AMBRÓZY BÉLA BÁRÓ MÉHÉSZ ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

2016.10.29

AMBRÓZY BÉLA BÁRÓ MÉHÉSZ ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY

 

alapítva:

2011. április 11.

 

A tagok az AMBRÓZY BÉLA BÁRÓ Méhész és Környezetvédő Egyesület közgyűlésén alapszabályukat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a következőkben állapítják meg:

I.

Az egyesület adatai

 

Az egyesület neve: AMBRÓZY BÉLA BÁRÓ Méhész és Környezetvédő Egyesület

Székhelye: 6757 Szeged-Gyálarét Bacsó Béla utca 1 szám.

 

Az egyesület honlapjának címe: https://abbmke.eoldal.hu

 

Egyesület pecsétje: AMBRÓZY BÉLA BÁRÓ Méhész és Környezetvédő Egyesület

6757 Szeged-Gyálarét Bacsó Béla utca 1.

Az egyesület képviselete: Az egyesület harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az Elnök képviseli, akadályoztatása esetén bármelyik alelnök önállóan helyettesíti.

Az egyesület működési területe: Csongrád megye közigazgatási területe. Az egyesület céljainak megvalósítása érdekben Európai Unió és a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió egész területén kapcsolatokat tart fenn, együttműködéseket alakít ki.

 

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

Az egyesület célja:

* a mezőgazdasági-méhész-termelési módszerek bevezetése és elterjesztése

* a környezet –és természetkímélő termelési módszerek bevezetése és elterjesztése

* az egészségmegőrzés, betegségek megelőzése

* a méhészeti termékek bemutatása, népszerűsítése a környezeti tudatosság formálása

* A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió méhészeti, természeti és kulturális örökségének ápolása, fenntartható fejlesztése

* A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió méhészeinek összefogása, közös programok, képzések, látogatások szervezése, lebonyolítása

 

Az Egyesület tagsága - és a velük szimpatizánsok - közreműködésével részt vállal a méztermelés, a mézértékesítés, a méhegészségügy, a környezet- és természetvédelmi érdekek érvényesítésében. Céljainak megvalósítása érdekében támogatja a hasonló céllal már megalakult, vagy megalakuló térségi és országos szervezetekkel a közösségi összefogás elősegítését és szervezését.

 

Az egyesület feladatai

1./ Az Egyesület céljainak érdekében önállóan és más mezőgazdasági, méhész és környezetvédelmi társaságokkal, egyesületekkel, helyi önkormányzatokkal, intézményekkel és hazai és külföldi szervezetekkel együttműködve szervez mezőgazdasági, méhész, környezetvédelmi és kulturális ismeretterjesztő (szakmai) rendezvényeket, előadásokat, sorozatokat, klubokat, konferenciákat, kiállításokat, nagyrendezvényeket.

2./ Javaslataival, programjaival elősegíti a méhészek szakmai érdekeinek érvényre juttatását.

3./ Képviseli a méhészeket az állami, társadalmi, valamint nemzetközi szervezetek előtt.

4./ Közreműködik az agrárágazattal kapcsolatos területfejlesztési koncepciók és programok méhészekre és méhészetekre vonatkozó munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában.

5./ Támogatja, közreműködik –az állami feladatot képező- a méhegészségügyi felelős méhegészségügyi gondjainak megoldásában, valamint a méhállományok védelmében és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzésében és leküzdésében.

6./ Kulturális és hagyományőrző méhészeti ismeretterjesztő kiadványokat, audiovizuális anyagokat készít, azokat forgalmazza.

7./ Feladatai megvalósítása érdekében igényli az egyesületén kívüli állampolgárok, értelmiségiek és más szakemberek közreműködését, alkalmanként bevonja őket tevékenységébe.

8./ Hozzájárul Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió kulturális életének fejlesztéséhez, gazdagításához, hagyományainak megőrzéséhez.

9./ A méz és méhészeti termékek bemutatása és népszerűsítése céljából szervezett ismeretterjesztő, kulturális rendezvényei, konferenciái, kiállításai, nagyrendezvényei stb. nyilvánosak /médiában, műsorfüzetekben, szórólapokon, plakátokon stb. nyilvánosságra hozottak/, szolgáltatásait bárki igénybe veheti.

10./ Tájékoztatást ad tagjainak és tagjai érdekében másoknak a méhész ágazattal összefüggő magyar és európai uniós, valamint külföldi jogszabályokról, gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, pénzügyi, marketing és egyéb piaci információkat nyújt. Továbbá figyelemmel kíséri az ágazatra vonatkozó EU és nemzeti pályázati lehetőségeket, felhívásokat, ezek megismerését és közzétételét elősegíti.

11./ A tagjai körében –a statisztikai tv. rendelkezéseinek megfelelően- adatokat gyűjt és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készít és hoz nyilvánosságra.

12./ Az egyesület cél szerinti és vállalkozási tevékenységei:

Cél szerinti tevékenység:

Állattenyésztési szolgáltatás

Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártásával kapcsolatos szolgáltatás

Szakmai érdekképviselet

Agrártudományi kutatás, fejlesztés

Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés, szakértés

Környezetvédelmi szakmai tervezés, szakértés

Témamenedzselés, programkoordinálás

Kiállítás-, vásár-, kongresszus-szervezés

 

Vállalkozás szerinti tevékenység:

 

Egyéb állatok tenyésztés

Állattenyésztési szolgáltatás

Máshova nem sorolt egyéb élelmiszergyártás

Vállalkozói érdekképviselet

Szakmai érdekképviselet

Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

 

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

 

IV.

Tagdíj

 

 

1.Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj 3 részből tevődik össze:

* Helyi tagdíj: 3.000,-Ft

* Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) tagdíj

* OMME méhcsaládok után fizetendő díja

2. A fentiek szerint részletezett adott évi tagdíj mértékét az előző évi közgyűlési határozat ( helyi tagdíj esetén az Ambrózy Béla Báró Méhész és Környezetvédő Egyesület közgyűlése, OMME tagdíjak esetén az OMME közgyűlése) határozza meg.

3. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 15. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. A folyamatos tagsággal rendelkező tag az adott évi tagdíjat március 15.-e után fizeti meg 1.000,-Ft pótdíj fizetésére is kötelezett.

4. Fent részletezett tagdíj megfizetésével a tag az Ambrózy Béla Báró Méhész és Környezetvédő Egyesület és az OMME között létrejött együttműködési szerződés alapján OMME taggá is válik. Amennyiben a tag nem kíván élni az OMME tagsági jogviszonnyal lehetőség van csak a helyi tagdíj megfizetésére.

 

V.

A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. Továbbiakban rendes tag.

2. Az egyesület működési területén pártoló tagságot szervezhet. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli társaság, aki, ill. amely belépési nyilatkozatában vállalja az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását. Továbbiakban pártoló tag. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt, vezető tisztségviselővé nem választható.

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az Egyesületbe való belépés és az Egyesületből való kilépés önkéntes. A tagsági viszony a felvétellel kezdődik, amelyről az elnökség dönt egyszerű szótöbbséggel. Az egyesületi tagságot írásban kell kérni. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén 30 napon belül a közgyűléshez lehet fordulni írásbeli jogorvoslati kérelemmel. A közgyűlés döntése ellen jogorvoslati lehetőség nincsen.

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

 

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

 

3. A tagsági viszonnyal nem rendelkező személyt az elnökség törli a nyilvántartásból.

 

4. Kizárható a tag akkor is, ha elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a tagdíjat a tárgy év március 15-ig nem fizeti be, az elnökség írásban– igazolható módon, és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék -5 napos póthatáridő tűzésével - teljesítésére.

5. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

 

1. Az egyesület rendes tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

2. Az egyesület pártoló tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

 

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

 

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

IX.

A tagok kötelezettségei

 

1. Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban megállapított módon, illetve a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

2. Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

X.

Az egyesület szervei

 

1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

c./ Felügyelő bizottság

 

A Közgyűlés

 

 

2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

 

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

4. Évente egyszer tárgyév december hónapjában rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, az Elnökség határozata alapján, ha azt a bíróság elrendeli, vagy azt a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével igényli. A rendkívüli közgyűlést kizárólag október hó 1. napja és március 15. napja közötti időpontban lehet összehívni.

 

 

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés abban az esetben, ha erről az egyesület részére írásbeli elektronikus iratküldési szolgáltatás igénylése nyilatkozatot adott át.

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a

napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

.

 

Elnökség

 

13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon

kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

16. Az egyesület vezető tisztségviselői:

 

Az egyesület elnöke: Pongrácz Attila ( anyja születési neve: Dóri Rozália lakóhelye: 6757 Szeged Bacsó Béla u.1)

 

Az elnökség tagjai: Győrfi László ( lakóhelye: 6750 Algyő Rodostó u.6)

Krajnyák Tibor ( lakóhelye: 6762 Sándorfalva Gyöngyvirág u. 14)

 

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

 

 

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott küldeményként, vagy a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés.

 

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

19. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

21. Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi (és/vagy) könyvelési teendők ellátásával megbízni. A pénztáros (könyvelő) részére díjazás állapítható meg, melyet az Elnökség állapít meg. Amennyiben a pénztárosi (könyvelői) teendőket kívülálló személy munkaviszonyban vagy megbízási szerződéssel látja el, a munkaszerződést, ill. a megbízási szerződést az elnök köti meg.

22. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait az Elnökség által kijelölt személy kezeli, utalványozási joga az Elnöknek van.

Felügyelő bizottság

A Felügyelő Bizottság szervezete:

Az Egyesületnél 3 fős Felügyelő Bizottság működik, melynek Elnökét és tagjait a közgyűlés 5 éves időtartamra választja meg.

23. A Felügyelő Bizottság testületként működik, ügyrendjét saját maga állapítja meg.

Nem lehet felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztességviselője.

24. A Bizottság megállapítja ügyrendjét. Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

25. A Felügyelő Bizottság évente legalább egyszer ülésezik. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes ha a bizottságból legalább 2 fő jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze írásban, legalább 8 nappal a kitűzött időpont előtt a napirend megjelölésével. Az ülés összehívását az ok és cél megjelölésével a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől.

26. A bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

27. A bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé.

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

28. A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

29. A bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel, és annak beszámolni köteles. Fontosabb megállapításairól évente legalább egyszer tájékoztatni köteles az elnökséget.

30. A bizottság tagjai illetve közeli hozzátartozóik nem kaphatnak az Egyesülettől semmiféle juttatást, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, valamint az Egyesület minden tagjának nyújtott alapszabályban leírt célok és feladatok szerinti juttatásokat.

31. A bizottság megállapítása és javaslata alapján az Egyesület illetékes szerve köteles az intézkedéseket megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni és minderről a bizottságot értesíteni. A bizottság az elnöktől jelentést, az Egyesület alkalmazottaitól pedig tájékoztatást kérhet, továbbá betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja.

32. A felügyelő bizottság tisztségviselői:

 

A felügyelő bizottság elnöke: Karasz Béla ( anyja születési neve: Szántó Ilona lakóhelye: 6750 Algyő Géza u. 31)

 

A felügyelő bizottság tagjai: Kovács Attila (lakóhelye:6781 Domaszék Juhász Gyula u.8/A)

Blasinszky György ( lakóhelye: 6728 Szeged Hídverő u.91.)

 

 

XI.

Vegyes rendelkezések

Az egyesület a céltevékenységeinek hatékonyabb segítése érdekében „méz-lovagrendet” hozhat létre. A lovagrend az egyesület keretén belül működő csoport. A lovagrend működését az elnökség koordinálja. A lovagrend a működését és ügyrendjét maga határozza meg. A lovagrend vezetője a csoport tevékenységéről évente vagy soron kívül kérésre az elnökségnek köteles beszámolni.

AZ EGYESÜLET BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGE

Báró Ambrózy Béla Mézlovagrend

* Az egyesület reprezentatív megjelenési formája.

* Önálló jogi személyiséggel nem rendelkező belső szervezeti egység.

* Lovagrendi tag csak az egyesület tagja vagy annak családtagja lehet.

* Működését a „lovagrendi Alapítólevél és Működési szabályzat” szerint végzi.

* Vezetője a Nagymester.

* Programjait a Nagymester az Egyesület Elnökségének jóváhagyásával szervezi.

* Működéséről a Nagymester folyamatosan tájékoztatja az Egyesület Elnökségét.

* Kiadásait az Egyesület költségvetéséből fedezi.

* Költségkeretét az Egyesület Közgyűlése maximalizálja.

XII.

Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Egységes szerkezetbe foglalás helye, ideje: Szeged, 2016. október 12.